Testnevelesi Egyetem

Általános ismertető:
Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Az ezeréves magyar történelemnek nincsen olyan évtizede, melynek során fel ne merülne a város neve. Hová lett a régi királyi székváros? Hol vannak egykori híres műemlékei? Ezekre a kérdésekre viszontagságos történelmünk adja meg a választ: a középkori Esztergom a mai város alatt, a földben nyugszik, s csupán régészeti feltárásokkal közelíthető meg, a régi Esztergom ugyanis a 150 éves török uralom alatt megsemmisült.1

A honfoglalástól kialakuló település nagyobb jelentőségre akkor emelkedett, amikor a 960-as években Géza (a későbbi fejedelem) Esztergomot választja lakóhelyéül. 970 táján itt születik fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király, aki a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy bazilikát építtet. 1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a 13. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyaink székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, aki fontos állami funkciókat tölt be, és kizárólagos joga a királyok koronázása. A Várhegy alatti fejedelmi, majd királyi szolgálónépek, kézművesek, kereskedők településeiből alakult ki az Árpád-kori Magyarország (1000-1301-ig tartó korszak) legjelentősebb városa - az ország gazdasági, politikai életének legfontosabb helye.
Kegyetlen ostrom során pusztult el Árpád-kori fővárosunk a 13. sz.-ban. Bár a következő évekből a lakosság egy része (akik a várba menekültek) megmaradt, s az újjáépítés, az új lakosok betelepítése is hamarosan megindult, a város mégis elveszítette országos vezető szerepét. IV. Béla a királyi palotát és a várat az érsekeknek adományozza, s székhelyét az ország végleges fővárosába, Budára helyezi át. A 14.-15. században Esztergom - érsekei révén - a magyar kultúrának Buda mellett egyik legfontosabb fellegvára, gazdagsága a budai és visegrádi királyi udvarokéval vetekszik.
A török hódítás, az 1526-os évszám a virágzó középkori Esztergom pusztulásának is kezdetét jelzi. A mohácsi csatában hősi halált hal az érsek is. A legpusztítóbb ostromra 1595-ben kerül sor, amikor sikerül a várat visszafoglalni. Ennek azonban nagy ára van. Ekkor pusztul el a vár és város középkori építményeinek túlnyomó többsége, s a felszabadítókat lakhatatlan, üszkös romok fogadják. 1605-től 1683-ig újra a török az úr a várban, s szerte az egész vidéken.A törökök főleg a várat építik, erősítik, de emellett jelentős új épületeket, dzsámikat, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emelnek. Utoljára 1685-ben ostromolja török sereg Esztergomot, s a következő évben már Buda is felszabadul. 1761-ben az érsekség visszakapja a várat, ahol két év múlva megkezdik a hatalmas, új egyházi központ kiépítésének munkáit. Az érsekség visszatelepedése (1820) jelentős szerepet játszik a város életében, de Esztergom fejlődése fokozatosan lelassul, s a Bazilika építésének befejezésével szinte teljesen leáll. A 20. sz. elejére már csak közigazgatási székhely mivolta, ill. kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei révén számít fontosabb helynek.
A második világháború után Esztergom a legjelentősebben károsodott magyar városok egyike. Az újjáépítés azonban lassan eltünteti a háború nyomait, s Esztergomnak idegenforgalmi jelentősége mellett két fő vonása erősödik meg: adottságai révén egyrészt a környék kulturális és művelődési centruma, (általános, közép- és főiskoláin évente több mint 8000 diák tanul) másrészt a 60-as évektől kibontakozó helyi ipari fejlődés révén a magyar szerszámgép- és műszeripar fontos bázisa lesz.

Aki Esztergomba utazik, már messziről elgyönyörködhet a magyar klasszicizmus legmonumentálisabb épületében, a Bazilikában, amely a kanyargó Duna felett, a Várhegy tetején, hegyek koszorújába zárva uralkodik a tájon.

Esztergom kulturális vonzerői:2
http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/nagyboldogasszony-es-szent-adalbert-foszekesegyhaz-1483

  • Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház:

Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/var-3947

  • Vár:

Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan adottságaival, folyamatosan az európai mozgalmak történelmi események fő áramlatainak sodrába került. A Várhegy mindmáig folyamatos történelme gyakorlatilag magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király.

  • Fájdalmas Szűz Kápolna:

A Szent Tamás-hegy tetején álló Fájdalmas Szűz kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hét állomású stáció (Olajfák-hegyi jelenet, Júdás elárulja mesterét, Jézus megostorozása,. „búsuló Krisztus”, Jézus viszi a keresztet, Jézust keresztre szegezik, Barlangban ülő megostorozott Jézus) építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/vizivarosi-plebaniatemplom-3938

  • Vízivárosi Plébániatemplom:

Mindszenty téren, a Víziváros főterén, a prímási palota mellett.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/pilisszentlelek-palos-kolostorrom-3933

  • Pilisszentlélek:

Gyönyörű természeti környezetben fekvő település, 1985 óta Esztergom része.
http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/sotetkapu-1488

  • Sötétkapu:

Egy több mint 80 m hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/foszekesegyhazi-konyvtar-1489

  • Főszékesegyházi Könyvtár:

Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára, ami 128 ezer db kötetet, és összesen 250 ezer db könyvtári egységet őriz.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/belvarosi-kalvaria-kapolna-1490

  • Belvárosi Kálvária-kápolna:

A kápolnához vezető, terméskő alapon nyugvó téglafülkék (stációk) mindegyikén kis tábla jelzi a keresztút aktuális számát.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/szent-anna-templom-kerek-templom-1491

  • Szent Anna templom (Kerek templom):

Az anekdoták szerint Rudnay Sándor érsek, bíboros építtette a Bazilika kisebbített másaként.http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/primasi-palota-1492

  • Prímási Palota: 

A Vízivárosi plébániatemplom mellett, a Mindszenty hercegprímás terén található.

  • Érdekesség:

Esztergom 19. századi látképe a magyar 10.000 Ft-os bankjegyen:

Fürdők Esztergomban:
Magyarország első közfürdője Esztergomban létesült, legalábbis a fellelhető írásos emlékek szerint.

Zarándok útvonalak Esztergomhoz kötődően:

Mária út:

A térség egyik legfontosabb zarándokútja, egy több mint 1400 km-es spirituális és kulturális értékeket felfűző Kárpát-medencei gyalogút, amelyet bárki bejárhat. A magyar történelemben fontos szerepet betöltő zarándokhelyek - pl. Máriacell, Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó - összekötésével a nemzeti érzés elmélyítésére is módot teremt.3

Magyar Zarándokút, Via Margaritarum, Vízi zarándoklat…

Turista útvonalak:  sárga és zöld túra útvonalak4

Hivatkozások:

[1] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/varosunk-tortenete-1811

[2] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/varosunk-tortenete-1811

[3] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/zarandokutak-3939

[4] http://www.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/turista-utvonalak-3937

Általános ismertető:
Tata 25 ezer lélekszámú barokk kisváros, a Bécs-Budapest autópálya mentén, a Gerecse hegység nyugati előterében fekszik. Az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.
Fordulatokban gazdag történelmét visszatükrözik műemlékei, melyek közül a legnevezetesebb az Öreg-tó partján álló vár. Helytörténeti gyűjteményei és szabadtéri geológiai múzeuma méltán népszerűek. Nagy kiterjedésű tavai és közkedvelt strandfürdője a vízisportok és a horgászat kedvelőinek, árnyas parkjai a természet szerelmeseinek kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.

Ajánlott sétaútvonalak:
Országgyűlés tér- Ady Endre utca- Zsigmond Király udvar – Eszterházy udvar – Kristály szálló – Erzsébet királyné tér – Angolkert – Hattyúliget utca – Miklós malom- Kodály tér – Tópart – vár- várudvar – Eszterházy kastély1
 tata1
tata2

Olimpiai edzőtábor:
Az Angolpark Baji út felőli részén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét. Tatára azért esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres 1948-as londoni olimpia után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak. A tábort négyévenként fejlesztették (szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya, öttusa lőtér), s napjainkban már fedett uszoda, fedett teniszpálya is segíti a sportolók felkészülését. A magyar sport egyik fellegvára lett.

Tata – kulturális vonzerők:2

  • Angolpark:
    A tatai angolpark 1783 után épült, amikor gróf Esterházy Ferenc kérésére elkezdték telepíteni az első fákat a mesterségesen kialakított Öreg-tó és Cseke-tó köré. Az tette különlegessé, hogy egykoron nemcsak a ma is látható kiterjedésében pompázott, hanem gyakorlatilag az egész Tatát behálózta és harmonikusan illeszkedett az őt körülvevő tájba.
  • Kristály Szálló:
    Az ország legrégebbi működő szállodája a tatai Kristály. Az eredeti épület, a Szarka fogadó, földszintes volt, melyre emeletet a 18. sz.-ban építettek. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, ’49. május 2-án és 3-án a főhadiszállás e fogadóban volt. A mai eklektikus formáját az 1891-ben történt átalakítása során nyerte el. 1945-ben nevét Szabadság Szállóra változtatták. A napjainkban is felújításokon, rekonstrukciókon áteső patinás épület ma ismét Kristály néven fogadja a vendégeket.
  • Vár:
    Az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült, ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Esterházy-családnak köszönhetünk. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a tatai vár épületében.
  • Esterházy-kastély:
    Esterházy Miklós (1711-1765), a magyar testőrség kapitánya, 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot. A tatai Öreg-tó partján álló, késő barokk kastélyt építészeti értékei, díszesen kialakított belső terei, valamint 18. századi eredetű szentimentális kertje és angolparkja teszi egyedi látnivalóvá. A kastély saroktornyos főépületét nyugatról a – hajdan vendégek szállásaként szolgáló – földszintes kiskastély, valamint melléképületek sora öleli.
  • Vízimalmok:
    Írott forrásokban a 13. és a 14. században is találunk már említést a tatai vízimalmokról. Az 1830-as évek elején készített térképen 15 működő malmot tüntettek fel. 1950-ben a mezőgazdaság átalakítása és a vele járó államosítás egyre több vízimalom leállását eredményezte. 1961-ben a tatabányai akna súlyos vízbetörése végleg megszüntette a Tata területén feltörő további forrásokat. Ezzel megpecsételődött a még vízi erővel működő malmok sorsa, így ezek napjainkban más funkciókat látnak el (pl.: Berta-malom - szálló és modern sportcentrum, Gyári-malom: korábban turistaszállóként, ma halászcsárda, Nepomucenus-malom:  más néven Gödör- vagy Völgyi-malom: ma Német Nemzetiségi Múzeum).

Tata – természeti vonzerők:

  • Fényes Tanösvény:
    A Fényes-forrásvidéket mutatja be. A forrásvidéken kiépített pallórendszer segítségével száraz lábbal tekinthetik meg a jégmadarak és nutriák lakóhelyét és csodálhatják meg a feltörő forrásokat.
  • Réti-halastavak:
    Esterházyak által birtokolt területen 1896-ban épült halastavakat megelőzően hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Tata területén egészen a Dunáig.

Hivatkozások:

[1] http://tourinform.hu/telepulesek?SEID=3923

[2] http://www.visittata.com/hu/info/latnivalok/tata/index.html

Általános ismertető:
A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Valószínű hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a Csókakő nevet.
A vár és a falu helyén a honfoglalás és árpádkori falura vagy tanyák létezésére utaló cserepeket találtak. A 10.-13. században Csókakő a térség Székesfehérvár után a második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt, ezt elsősorban stratégiai adottságának köszönhette.
A mai 81-es út korabeli elődje még a várhoz közelebb szelte át a térséget. Vele azonosíthatjuk Magyarország legfontosabb nemzetközi nagyútját, amely azonos a tihanyi alapítólevélben emlegetett "hadúttal".

Csókakői vár:
A község melletti 479 méter magas sziklára épült a 12. században. Fejér megye egyetlen középkori vára, a források először 1299-ben említik. Nehezen megközelíthető dombon áll, alaprajza szabálytalan. A csókakői vár a 13. századi várláncolat fontos egysége volt. Az 1320-as évek közepéig a Csák család birtokában volt, azt követően I. Károly tulajdonába került. Többször cserélt gazdát: a Rozgonyi család, később Kanizsai László, Nádasdy Tamás birtokolta, bővítette, erősítette.

1543-1687-ig közel 150 évig Csókakő török végvár lett, a török hódoltság ideje alatt csak hetekre, hónapokra sikerült magyar kézre visszajuttatni. A török hódítók hamar felismerték a vár stratégiai jelentőségét, katonai szerepét a főutat ellenőrző másod-, ill. harmadrendű elővárként töltötte be. Lerombolódása is ezzel magyarázható. 1690-ben Csókakő megszűnt erődítés lenni, 1695-ig még néhány török hadifogoly várbörtöneként használták, egyetlen zsoldos katona őrizte őket. Az utolsó török rab távoztával Csókakő várkorszaka végleg lezárult. 1691-ben Hochburg János tanácsos vásárolta meg a csókakői uradalmat művelt és nem művelt területeivel, legelőkkel, erdőkkel, hegyeivel és völgyeivel, folyókkal, halastavakkal, malmokkal, vámszedési és bormérési joggal.

1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását. Ennek ellenére a vár állaga az 1990-es évekre végveszélybe került. Felverte a gyom, falai, bástyái olyannyira balesetveszélyessé váltak, hogy be kellett tiltani a látogatását.
1995-ben alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, amely társadalmi munkával, tagdíjak és adakozások segítségével elkezdte megmenteni a várromot. Erőfeszítéseik révén a terület nagy részének régészeti feltárása megtörtént, helyreállították a vár egy részét is.
2013-ban közel 100 milliót költöttek a csókakői vár rekonstrukciójára és a következő évben is folytatták a munkát. A rekonstrukció során elkészült a felvonó híddal, rostéllyal, kapuszárnyakkal ellátott kaputorony, valamint a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. A további tervek között szerepel a vár területén található különleges kápolna helyreállítása, a közte és a kaputorony között elhelyezkedő ágyúállás rekonstrukciója, a kápolnáig vezető lépcső befejezése, illetve a várban feltételezett török-kori mecset területének régészeti feltárása.
A rekonstruált vár vonzza a turistákat, amiből az egész térség profitálhat. A község bekötése a kerékpárút-hálózatba szintén kiemelt cél, ami a tervek szerint összeköttetésbe kerül a Velencei-tó körüli kerékpárutakkal.

További nevezetességek:
Plébániatemplom, II. VH áldozatainak emlékműve, iskolája 230 éve működik ugyanabban az épületben, Kemencés Ház- csárda, helytörténeti kiállítás, Szent Donát püspök szobra, Horthy mellszobor, Trianoni emlékhely, csendőrszobor
Események nyáron, ősszel: Csókakői Szent Donát Borünnep (Borrend), hagyományőrző szüreti felvonulás, várjátékok, Kárpátia koncert, Vazul vére rock opera előadás

SZŐLŐ, BORÁSZAT - 300 éves kapcsolat
Az 1700-as évek második felében megkezdődött a szőlőtelepítés. A szőlő komoly értéket jelentett Csókakő számára, a szőlőtermelés a lakosság megélhetésének forrását jelentette. Úgy tartották, hogy itt terem az egész megyében talán a legjobb bor. Ekkoriban a török hódoltság utáni lepusztulás után benépesedő településen kb 300 fő élt, kb. 50-60 ház állt a faluban.
A falu lakossága nagyon lassan szaporodott csak: 1784-’87 287 fő → 1870-ben 676 fő  → 1880-ban 708 fő  → 1890-ben 741 fő  → 1900-ban 731 fő → 1941-ben 808 fő → 1944-ben 842 fő → 1945-ben 703 fő → 2002-ben 1072 fő → 2009-ben 1344 fő.
A lakosságszám lassú növekedése és gyakran tapasztalható visszaesése a filoxéria pusztításával hozható összefüggésbe, hiszen a szőlők a lakosság megélhetésének forrását jelentették. Említést érdemelnek a gyümölcsfák is: szilva, dió, mandula, gesztenye, alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi termett a vidéken. A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság.

Szent Donát:
A falu és a borvidék védőszentje. A helyi borrend és az ő nevét vette fel, a faluban divatos név a Donát. Donát ókeresztény püspök volt, aki a közép-itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártírhalált. Legendája szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. A kehely darabjai rövidesen összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifeln városába vitték; a kísérő papot villámcsapás érte, ám semmi bántódása nem esett.

Túrautak:
http://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/csakbereny-csokako-kortura
http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/csokakoi-var.html

Csókakő Csákberény körtúra: 15 km 4,5 óra:
 csokako

1956-os események Csókakőn:
Pestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét. A faluból elkísérték a kocsit, Pesten segédkeztek az adományok szétosztásában. 1956-ban disszidáltak többek között: Wéninger Gyula, Komendó Gyula, Rácz Donát, Makk György, Zsolnai Márton, Király Ferdinánd, Király Rudolf.

Beszámoló Zircről (október 20, 2. nap)

Általános ismertető:
Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Hazánk legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). A több mint 800 éves település fennállása óta virágzó mezővárosként, járási székhelyként, nagyközségként, majd 1984 óta városként működik. A térség gazdasági és szellemi központjaként vonzáskörzete 21.000 polgárának kulturális, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és államigazgatási feladatait látja el. Veszprémtől 25 km-re északra, Pápától 45 km-re keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 km távolságra van. Jelenleg kb 7000 lakosa van.1
Zirc alapítása 1182-re tehető, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból, a Bakonyban megjelentek az első ciszterci szerzetesek. A 12. század fordulóján megépítik korai gót stílusban a toronynélküli templomukat és kolostorukat. Nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve.
A Bakony „fővárosának” kiemelkedő az idegenforgalma. Környéke a Bakony-hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája, ahol a fő érték a csend, a jó levegő és a gyönyörű természeti környezet. Zirc, a Bakony szíve ma egy dinamikusan fejlôdô, jövôképpel rendelkezô térségi központ, ahol jó élni, ahová jó megérkezni és ahol érdemes befektetôi szemmel is tájékozódni.2
 zirc1

Zirc - kulturális vonzerők:

  • Barokk apátsági templom:
    Az 1732-1752 között épített ciszterci apátsági templom a város jelképe. A templomhoz csatlakozó klasszicista monostort 1726-1927-ig építették. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva.
  • Ciszterci apátság:
    A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor épületének a templomhoz csatlakozó szárnyait a 18. században egy kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. századi bővítéseinek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum, mely 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum új épületében (Rákóczi tér 3-5.) találkozhatunk a jégkorszaki óriásokkal: Tonna és Mázsa, a két Csajágon feltárt mammutlelet a kiállítás tárgya.zirc2
  • Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház: (Rákóczi tér 10.)
    Az érdeklődők a Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát ismerhetik meg itt: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Zirc - természeti vonzerők:
A Bakony legszebb részén, a Cuha völgyén áthaladó, Gyôr-Zirc-Veszprémet összekötô vasútvonal jó szolgálatot tesz a kirándulni vágyóknak. A „0 km-es bakancstól” indulva a túrázók a a kék-piros-sárga-zöld jelzéseket követve a Magas-Bakony legszebb pontjaira juthatnak el. A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is. A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Arborétum:
A Rákóczi térről Veszprém irányába végig a Kossuth Lajos utcán haladva, a Szent Hubertus Gyógyszertárnál balra kanyarodva juthat el a városnéző séta utolsó állomásához, az Arborétumhoz.
A ciszterciek alapította nemzetközi hírű arborétum 20 hektárján a föld minden részéről telepített fák és növénykülönlegességek között nem kevés a több száz éves példány. Látnivalói még a Cuha-patak hídjai, a halastó és a filagória. 1951 óta országosan védett természetvédelmi terület. Az Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.3

Hivatkozások:

[1] http://tourinform.hu/telepulesek?SEID=1904

[2] http://www.zirc.hu/a-varosrol/kultura/latnivalok.html

[3] http://www.zirc.hu/a-varosrol/kultura/latnivalok.html

Általános ismertető:
Pannonhalma nemzetközi szinten is kiemelkedő attrakcióval, az UNESCO Világörökségei között számon tartott Bencés Főapátsággal, az ahhoz kapcsolódó szakrális és kulturális örökséggel rendelkezik. A Főapátság mellett a város és térsége is sokszínű, egyedi kulturális gyökerekkel, valamint különleges természeti adottságokkal rendelkezik. A kultúra és a borkultúra, a dombvonulatok, a természetes növénytakaró és a rendezett kultúrtáj, a szőlők mind-mind sajátos hangulatot, egyfajta „Pannon-idill”-t árasztanak.1

Lsd. még: http://pannonhalma.hu/varosunk-latnivaloi

Barangolások a Pannonhalmi-dombságon:2

  • PIROS:         Ménfőcsanak - Ravazd (23 km)
  • SÁRGA I. :  Győrszemere - Sokorópátka (16 km)
  • SÁRGA II.:  Sokorópátka - Győrasszonyfa (14 km)
  • SÁRGA III.:Győrasszonyfa - Pannonhalma (12 km)
  • ZÖLD:        Győrszemere - Nyúl (14 km)

ph1Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete


1996 óta kulturális kategóriában UNESCO - VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN.3

   ph2ph3

 

Miért világörökség?
•    A szerzetesek e helyen ezer éve tartják fenn intézményüket.
•    A monostor jellegzetes elhelyezkedésében összefonódik a természet és az épített környezet.
Tudta-e, hogy:
•    a vidéken a rómaiak idejében virágzó szőlő- és borkultúrát a bencés szerzetesek élesztették újjá?
•    a Főapátsági levéltárban található a legrégibb magyar írott nyelvemlék, a tihanyi Bencés Apátság 1055. évi alapító okirata?
•    Szent Benedek tanításának nem csupán a római katolikus egyházon belül, de a protestáns (például anglikán, lutheránus) egyházak tagjai között is vannak követői?

A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese
jelként magasodik a nyugat-magyarországi Pannon-táj fölé, az egykor „Pannónia Szent Hegyének” (Mons Sacer Pannoniae) nevezett dombon. A bencés rend 996-ban, Tours-i Szent Márton tiszteletére alapított monostora egyidős a magyar államisággal.
A monostor az alapító Géza fejedelem szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának egyik keleti hídfőállása lett, kulcsszerepet játszott a kereszténység terjesztésében Közép-Európában. A természeti környezetébe illeszkedő Pannonhalmi Főapátság tükrözi a rend ezeréves történeti múltra visszatekintő fejlődését. A monostor jellegzetes elhelyezkedésében, egyedi struktúrájában, táji kapcsolatrendszerében összefonódik a természeti és az épített környezet. Ez a harmónia a bencés rend megalapítása óta jellemzi apátságaikat. A ma is Szent Benedek Regulája és az „Ora et labora!” („Imádkozzál és dolgozzál!”) jelmondat alapján működő szerzetesi közösség egyedülálló folytonossággal tartja fenn a bencés kultúra egyik központját.
A Pannonhalmi Főapátság a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés nagyrészt épen maradt példája hazánkban. Az apátsági épületek, a bazilika, az oktatási épületek, a Boldogasszony kápolna, és a Millenniumi kápolna különböző korok üzenetét őrző együttesében a sokféleség egysége valósul meg. A 11. századi román és korai gótikus stílusú altemplomra épült apátsági templomot a későbbi korok későgót, reneszánsz, valamint neogót elemekkel gazdagították. A bencés szerzetesi templomnak épült Pannonhalmi Bazilikát a ma is itt élő szerzetesközösség használja.
A templomot és a déli oldalára épült kerengőt a különleges szépségű Porta Speciosa (a templom déli főkapuja) köti össze. A kerengő melletti keleti épületszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium (ebédlőterem), emellett pedig a melegedőszoba (mivel a középkori monostorokban nem fűtötték a lakószobákat). A nyugati szárnyban műhelyek és írószobák (scriptorium), az emeleten a hálóhelyiségek helyezkedtek el. A monostor ma is álló barokk részei közül az ebédlőterem érdemli a legnagyobb figyelmet. A klasszicista torony és a könyvtár épülete a 19. század első évtizedeiben épült, a gimnázium és a diákotthon (az úgynevezett „olasz” gimnázium) épülettömbje pedig a 20. században.
Az apátság értékét tovább emelik gazdag művészeti és tudományos gyűjteményei. Könyvtára több mint háromszázezer kötettel rendelkezik; a Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára szintén jelentős.
Az apátsági birtok szerves része a gyógynövénykert, a kiterjedt levendulás, a gyógynövényház a levendula-lepárlóval, a teaházzal és a biomassza fűtőüzemmel. Az arborétumban több száz különleges fa- és cserje faj található.
A szerzetesrend egyik legjelentősebb jelenkori tevékenysége, az ifjúság nevelése és oktatása mellett kiemelkedő jelentőséggel bír az apátsági birtokművelés is. Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokokon a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd a látogatható új pince és borház kialakításával folytatódott.
Az új látogatóközpont és a vendéglátás épületei (étterem és borház, zarándokház), valamint a pincészet a kortárs építészet letisztult formanyelvén viszik tovább a szerzetesrend puritán stílusát és mutatják a szerzetesi közösség képességét a folyamatos megújulásra.

1956-os események Pannonhalmán (korrajz a kolostorban tanulók visszaemlékezéseiből):
A Pannonhalmi Szent Benedek-rendi gimnázium és kollégium volt az egyetlen oktatási-nevelési intézmény az országban, ahol az 1956-os forradalom és az annak leverését követő hetekben zavartalanul folyt az oktató-nevelő munka. A tanítás és a tanulás még akkor is zavartalanul folyt, amikor a nyugatra indulók tucatjai haladtak keresztül Pannonhalmán, illetve amikor a megszálló szovjet csapatok páncélos egységei többször megfordultak ott. Igaz, a karácsonyi szünet jóval hosszabb volt a szokásosnál, ám január végétől megkezdődött a tanterv szerinti oktatás és a szokásos diákotthoni élet. 1957. március 13-án teherautókkal érkező karhatalmisták szállták meg Pannonhalmát, és egy inkább megfélemlítési célzatú, semmint alapos házkutatás után a pufajkások megverték, majd elhurcolták a gimnázium igazgatóját, dr. Söveges Dávid bencés szerzetest.
A rendi előírások szerint a növendékek szigorú elkülönültségben éltek, bár ennek mértéke évfolyamonként változott, a külvilággal alig érintkeztek, így a forradalom eseményeit még a diákoknál is kevésbé ismerték.

Az 1956-ban Pannonhalmán tanuló diákok visszaemlékezéseinek „gyöngyszemei” (Szalai Béla):
 „Örültünk, ha valaki elment Nyugatra, mert akkor az ő ételadagját el tudtuk osztani magunk között.”  „Arra is emlékszem, hogy egy hónap alatt 36-szor ettünk krumplit (számoltuk!).”  „Mivel volt biciklim, arra gondoltam, talán futárszolgálatot tudnék vállalni. Ezt meg is mondtam a győri forradalmi bizottság küldötteinek.” „Ekkor határoztam el, ha győz a forradalom, levágatom a hajam kopaszra. Sajnos maradt a frizurám.” „Sokáig imádkoztam a forradalomért, mert prefektusom elfelejtett leváltani az imaórán.” „Le kellett vinnem egy matracot az ágyamból a menekülőknek a tornaterembe,így nekem csak kettő maradt.” „Nyaranta az utcánkban lévő pékségben dolgoztam, tudtam kenyeret szaggatni, ezért akartam bemenni Győrbe, segíteni a pékeknek.”  „Osztálytársam megkért, hogy a szőrmebéléses nagykabátomat adjam már kölcsön, mert ő is megy Nyugatra, majd visszaadja.”  „Emlékszem az éjszakai őrségre is, ami nem jól működött, mert vagy az őr aludt el és nem váltott, vagy váltott, de az új őr aludt tovább.”  „Bosszúságunkra nem adtak szünetet, sőt az órákat is megtartották, hogy ne legyen időnk gondolkodni."  „Az egyik szovjet ellenőrzéskor magyarul szidtuk a házkutatást végző szovjetkatonákat, amire az egyik fiatal szovjet katona egyértelműen jelezte, hogy fejezzük be a beszédet, mert baj lesz. Úgy emlékszem, megköszöntük neki a figyelmeztetést. Lehet, hogy azt is magyarul…” „Az ÁVH-sok „vigyük a rövidet” választásával dőlt el, hogy Dávidot vitték el.” 4 - Szalai Béla (2012): Pannonhalma az 1956-os forradalom idejében.

Pannonhalma napjainkban:
A település sokoldalú funkciói ellenére nem képes népességét megtartani. Teljes népessége 4000 fő körül van. Népességének demográfiai struktúrája igen kedvező. Fiatal a korstruktúra, arányában itt a legkevesebb a 60 év felettiek aránya. A körzetben Pannonhalmán a legjobb a népesség átlagos iskolai végzettsége, itt van a legtöbb felsőfokú végzettségű ember.

Hivatkozások:

[1] http://pannonhalma.hu/turizmusfejlesztesi-koncepcio-es-operativ-program

[2] http://pannonhalma.hu/aktiv-turizmus

[3] http://www.vilagorokseg.hu/pannonhalmi-foapatsag

[4] http://pannonhalma70-74.gportal.hu/portal/pannonhalma70-74/upload/251068_1370601938_08667.pdf

Please publish modules in offcanvas position.